1956 a Saab-kedvel�kenk els�sorban a gy�r els� sportaut�-sorozat�nak premierj�r�l nevezetes: a mind�ssze f�l tonn�s t�meg�, 160 km/h v�gsebess�g� sv�d ciklonb�l mind�ssze hat p�ld�nyt gy�rtottak. Csup�n k�t �vig kellett v�rni az els� sorozatgy�rt�s� sportaut�, a Saab 93 750 GT megjelen�s�re, amely a biztons�g ter�n is �tt�r� volt, mivel az els� �l�seket gy�ri biztons�gi �vekkel szerelt�k fel, akkor kiz�r�lag m�g opci�k�nt.

1959-ben bemutatkozott a m�rka els� kombija, a Saab 95, amelyet 2, 5 �s 7 �l�ses aut�k�nt is lehetett haszn�lni. az 1960-t�l gy�rtott Saab 96 arr�l nevezetes, hogy h�sz �ven �t gy�rt�sban maradt, �s ezalatt k�zel 550 ezret adtak el bel�le.

1962-ben deb�t�lt a Saab Sport (k�s�bb, Erik Carlsson gy�zelme ut�n Saab Monte Carlo 850) amelyben a vil�gon els�k�nt sz�riafelszerelts�g volt a biztosn�gi �v. A sikerek nyom�n n�gy �v m�lva egy �j sportaut�, a Saab Sonett II. (Saab97) g�rd�lt le a fut�szalagr�l: ez k�t�l�ses j�rm� volt �vegsz�las m�anyag testtel, amelynek eleninte k�t�tem� motorj�t hamarosan n�gyhengeres benzinesre cser�lt�k.

1967-ben egy igazi t�megaut�t dobott piacra a Saab a 99-es k�p�ben. Ez az aut� a folyamatos evol�ci� nyom�n sz�mos m�szaki �jdons�g sz�m�ra teremtett bemutatkoz�si alkalmat: 1970-ben f�nysz�r�mos�, 71-ben rugalmsa l�kh�r�t� �s �l�sf�t�s, 72-ben oldal�tk�z�s-v�delem jelent meg a kocsikban.

1970-re esett a Saab Sonett III: premierje: az Olaszorsz�gban tervezett karossz�ri�ban-els�k�nt a Saab t�rt�net�ben-a padl�lemezre szerelt�k a sebess�gv�lt�t. 73-ban ker�lt piacra a Saab 99 Combi Coup� ferde h�t� karossz�ri�val, �jdons�gk�nt d�nthet� h�ts� �l�ssel �s sokoldal� csomagt�rrel. Egy �v m�lva bemutatt�k az els� �l�sbe integr�lt fejt�ml�t, amely igen hat�konyan v�dte az utasokat az �tk�z�sek ut�hat�sak�nt jelentkez� nyaks�r�l�sekt�l.

1976-ban a Saab 99 turbo hozott forradlami v�ltoz�st az aut�iparban a teljes�tm�nysokas�t� turb�technol�gia bevezet�s�vel( ez volt az els� megb�zhat� turb�felt�lt�s rendszer a "h�tk�znapi" aut�k k�z�tt). 

1978-ban l�pett sz�nre mindm�ig legsikeresebb, m�sf�l �vtizeden �t gy�rtott Saab 900, amelyben-a vil�gon el�sz�r-utast�rleveg�-sz�r� �zemelt az allergi�sok �r�m�re.

1984-ben a gy�r helyet foglalt a pr�miumkateg�ri�ban a 9000-es Turb�val. A k�v�lr�l a 900-assal megegyez� m�ret� j�rm� bel�lr�l elk�peszt�en t�gas teret, �s m�g t�gasabb, szalon-szer� t�r�lm�nyt k�n�lt. 86-ban a Saab 900 Convertible dobogtatta meg a kabri�rajong�k sz�v�t (ez az aut� ma is kultikus darabnak sz�m�t, a 90-es �vek elej�n gy�rtott p�ld�nyok 3 milli� forint f�l�tti �ron cser�ltek gazd�t). Ugyanebben az �vben a 9000-esekben m�r automata �vfesz�t� volt, a 2 �vvel k�s�bbi CD-v�ltozatba pedig sz�riak�nt be�p�lt a kip�rg�sg�tl� (k�zben 1987-ben a v�laszthat� extr�k k�zt-els�k�nt az els�ker�k-hajt�s� aut�k mez�ny�ben-megjelent az ABS). 88-ban a vezet�oldali l�gzs�k, 89-ben az �jrahasznos�that� m�anyag volt a nagy �jdons�g-meg a General Motors megjelen�se a tulajdonosok k�z�tt, 50% erej�ig.

1991-ben a Saab 9000 CS haszn�lta az els� CFC-mentes l�gkondicion�l�t(az �z�nr�teg v�delm�ben). K�t �v m�lva egy k�l�nleges k�rnyezetv�delmi tr�fe�t gy�jt�tt be a gy�r: az USA k�rnyezetv�delmi miniszt�riuma a Saab 9000 Aer�nak �t�lte a legtakar�kosabb luxusaut� d�j�t.

1997-ben ism�t egy biztons�gi �j�t�s ir�ny�totta a Saab-ra a figyelmet: a 9-5-�s modellben bemutatkozott a SAHR akt�v fejt�mla (egy val�s baleseteken alapul� tanulm�ny kimutatta, hogy a SAHR 75 sz�zal�kkal cs�kkentette a r�fut�sos �tk�z�sekb�l ad�d� s�lyos nyaks�r�l�sek sz�m�t).

2001-ben felv�zolt�k a Saab 9x, azaz a n�gydimenzi�s sportaut� v�zi�j�t, amely �gy futurisztikus, hogy k�zben a gy�kerekhez is visszany�l: a k�r�l�lel� els� sz�lv�d� a klasszikus 900-asnak is a becs�let�re v�lna. A m�rkat�rt�net leg�jabb epiz�dja egy friss h�r: a GM egy gy�rba k�v�nja koncentr�lni a k�z�s szerkezeti elemekb�l �p�tkez� Opel Vectra �s a Saab 9-3 t�pus gy�rt�s�t, s amyennyiben a versenyben a n�metorsz�gi R�sselheimbe gy�z, a gy�r hossz� id�re elb�cs�zhat Sv�dorsz�gt�l.